Grönland fővárosa: Nuuk.
Grönland területe: 2.166.086 négyzetkilométer.
Grönlandon kb.57.500 fő él.
Grönlandra az arktikus éghajlat a jellemző.
Európában úgy gondolunk Grönlandra, mint egy jeges sivatagra. Ez nem csupán közhely, a földrajzilag Amerikához, politikailag Európához tartozó terület a nevetségesen alacsony népsűrűségével (átlagosan 0.003 lakos jut egy négyzetkilométerre) sarkvidéki éghajlattal rendelkezik.
1953-ban Grönland megkapta a ’tengerentúli grófság’ címet, majd folytatva az emancipációs folyamatot 1979-ben önkormányzatot hoztak létre.
2008. november 25-én a grönlandiak 75%-a szavazta meg a fokozott önállóságról szóló törvényjavaslatot, amely a grönlandi nemzeti napon, 2009. június 21-én lépett hatályba.
Valójában Grönland ’fokozott autonómiája’ egyfajta álcázott függetlenség, mivel Dánia fokozatosan kivonja magát a helyi kormányzat irányítása alól. NUUK:
„A Franciaországnál négyszer nagyobb, 57.000 lakossal rendelkező és a sarkvidék szívében fekvő stratégiai terület vonzó a külső érdekek számára” – nyilatkozta az ország szakértője, Damien Degeorges. „Ha ismerjük a kutatók és a nemzetközi (elsősorban amerikai) vállalatok nyilvánvaló érdekeit, nem kétséges, hogy Grönland képes lesz ilyen vagy olyan módon megszabadítani magát a történelemi kötelékektől és az öreg Európához való közelségétől.”
Mint ismeretes, Grönland Földünk legnagyobb szigete, területe több mint hússzorosa hazánkénak. 80%-át állandóan jég és hó borítja, a fennmaradó 20% köves, füves és bokros tundra.
A környék egyébként rendkívül tagolt. Élénk domborzat, fjordok, öblök, szigetek, végtelen gleccsernyúlványok és megszámlálhatatlan kisebb-nagyobb tó teszi változatossá a tájat.
Mivel megélhetést itt kizárólag a tenger biztosít, a mintegy 50 000 fős lakosság is döntően Dél- és Nyugat-Grönland parti településein összpontosul. Ez azt jelenti, hogy a partoktól néhány kilométerre már teljesen érintetlen a természet, és az emberi jelenlétnek semmi nyoma.
Földrajzilag Észak-Amerikához, politikailag a dán fennhatóság miatt Európához tartozik. Dánok és inuit eszkimók lakják.
Grönland (grönlandiul „Kalaallit Nunaat”, „Emberek országa”) a Föld legnagyobb szigete, a világon pedig a negyedik legnagyobb közigazgatási egysége terület szerint.
Beutazás:
Grönlandra csak légiúton lehet eljutni.
A 4 nagyobb repülőtér:
Kangerlussuaq: Ottawából és Koppenhágából érhető el
Narsarsuaq: Koppenhága és Keflavík (Izland)
Kulusuk: Keflavík
Nuuk: Keflavík
Speciális engedély szükséges Thule (Qaanaaq) légibázis (Pituffik) területén való áthaladáshoz. Ezt az engedélyt utazás előtt a dán követségtől kell kérni.
Grönland nagyjából 11 700 éve kialakult jégtakarója jelenleg 1,71 millió négyzetkilométeres területet borít. Átlagos vastagsága 2 kilométer és a part felé vékonyodik, de a legvastagabb részeken eléri a 3 kilométert is. Ennek a hatalmas jégtömegnek az elolvadása 7 méterrel növelné meg a tenger szintjét, de még egy jóval kisebb tengerszint-emelkedés is elöntené a jelentősebb tengerparti városokat és emberek százmillióit űzné el otthonaikból.
Grönland, Földünk legnagyobb szigete közel 20 magyarországnyi (1 833 900 négyzetkilométernyi) összefüggő jégtakaróval rendelkezik, amely 2,85 millió köbkilométernyi jeget zár magába. Ha ez a hatalmas mennyiség elolvadna, 7 méterrel emelné meg a világtenger szintjét. Az utóbbi években több tudományos kutatás is foglalkozott a grönlandi jéggel. Ezek megállapították, hogy miközben a jégmező peremvidékein fogyatkozik, addig a sziget középső részén és az 1500 méter feletti régiókban vastagodik a sziget jégtakarója.
A szigetet 982-ben fedezte fel Vörös Erik viking hajós, ő nevezte el „zöld föld”-nek. Belsejét 2000–3000 m vastag jégtakaró borítja, a globális felmelegedés azonban Grönland területén a jégtakaró olvadását idézi elő. Mint a sarkörök vonzáskörzetében elhelyezkedő sziget, rejtett szénhidrogén-tartalékokkal rendelkezik, azonban ásványkincsei közül az ólomércet termelik ki iparszerűen. Jellemző ásványai a tugtupit, a szodalit és a hipersztén.
A globális felmelegedés következtében bolygónk majd minden részén megfigyelhető a tengeri és a szárazföldi jégtakaró visszahúzódása. A folyamat nem kíméli sem a magashegységek gleccsereit, sem a grönlandi jégárakat.
Grönland jégfelülete a világ második legnagyobb ilyen képződménye, ennél csak az Antarktisz rendelkezik nagyobb jégtakaróval. Grönland 2,85 millió köbkilométer jégből áll.
A Jakobshavn egyben a legaktívabb gleccser az északi féltekén - a Grönland körüli jéghegyek 10 százaléka itt jön létre: a gleccser több mint 35 köbkilométernyi jeget borjadzik évente. A jégfjord viszonylag könnyű megközelíthetősége miatt nagyban hozzájárult a gleccserek és a klímaváltozás kutatásához. Ezért és hatalmas mérete miatt négy éve az UNESCO Világörökség része.
A globális felmelegedéssel foglalkozó kutatók régóta igyekeznek választ találni arra, mennyire állandó Grönland jégborítása, amely az antarktiszi után a Föld második legnagyobb jégtakarója. Dán tudósok most rámutattak: az eddigi vizsgálatok nem vettek figyelembe egy fontos körülményt, s a jégsapka valójában sokkal érzékenyebben reagál a felmelegedésre, mint eddig hitték. Ez azt is jelenti, hogy az olvadás miatti tengerszint-emelkedés az előrejelzettnél súlyosabb lehet.
Grönland jégmezői a következő ezer évben eltűnhetnek, ha a globális felmelegedés a jelenlegi ütemben folytatódik - állítják a Nature című tudományos lapban frissen megjelent cikk szerzői.Jonathan Gregory és munkatársai a brit Readingi Egyetemen próbálták modellezni a hatalmas északi sziget éghajlati viszonyait, s kutatásaikból kiderült, hogy 2350-re akár nyolc fokkal is emelkedhet Grönland átlaghőmérséklete.
Ha az óriási grönlandi jégmezők elolvadnak, a világtengerek szintje hét méterrel is megemelkedhet - állítják a brit kutatók. Szerintük ha az olvadás beindul, még akkor is visszafordíthatatlan lesz, ha a globális felmelegedés folyamata leáll.
A kutatók úgy vélik, hogy a grönlandi jégolvadás ötvenéven belül átlépheti azt a küszöböt, amelynek nyomán a jégmezők nem maradhatnak fenn tovább.
A szodalit (Mohs: 5,5-6) a lápisz lazuli egyik összetevője bár nem annyira égkék. Fehér kalcit erezés díszíti, a kereskedelemben a kék változatai a kedveltek.
Üveg-, illetve zsírfényű, díszkövek és nyakláncok alapanyaga. Fő alkotója a kék lazúrkő. Vulkáni kőzetekben tömegesen előfordulhat. Ritka az ibolyáslila árnyalata.
Grönland híres, 1960-ban felfedezett szépséges ásványa a Tugtupit (Mohs: 6, a szodalit-csoport tagja). Nevét a sziget egyik városáról kapta, amely „rénszarvaskövet” jelent. A helyiek kedvelt ékszerdísze. A színe egyesíti az üde barackrózsaszínt a narancsos, sötétibolyás árnyalatokkal, de tarka is lehet. Érdekes kő, sötétben az ásvány világosabb részei egészen kifehérednek, de fényre helyezve visszanyeri a eredeti színét. A tuktupitban található fehér színű kőzet az albit (földpát). A rózsaszín felület színtónusa polírozással tovább sötétíthető. Átlátszatlan, üvegfényű kő, kámeákat, kaboson csiszolású köveket készítenek belőle.
A hipersztén (Mohs: 5,5) üvegfényű, ritkán átlátszó, aranybarna kő. Vasban gazdag piroxén, a bronzit az egyik rokona. Lemezes zárványai az aranyszínű tigrisszemre hasonlítanak. Drágakőnek megcsiszolható változatai ritkák.
Az arktiszi sziget partjai közelében több olaj van, mint az Északi-tengerben. Ez reményeket támaszt - és politikai vitákat. Novemberben szavaznak a grönlandiak a Dániától való nagyobb függetlenségről.
Több kőolajcég olajforrások után kutat Grönland tengerpartjainál. Az ottani készlet ugyanis nagyobb lehet, mint az Északi-tengerből eddig kitermelt teljes mennyiség, mondta el Jörn Skov Nielsen, a grönländi nyersanyag-hivatal helyettes vezetője. Ezt a készletet több mint 50 milliárd hordó nyersolajra becsülik. A jelenlegi csaknem 100 dolláros hordónkénti olajárat számolva a Grönlandiak olaj-vagyona 5000 milliárd dollár (3164 milliárd euró).
Már a 90-es években megállapították geológusok, hogy a nyugati partnál lévő sziklás talajban található olaj. Azonban eddig a világ legnagyobb szigetének nagy részét borító jégpáncél nem tette gazdaságossá a fúrásokat. Ez változott meg 2007-re az éghajlatváltozás következtében.
