A vadászgörény története
Csaknem egész Európában előfordul, keleti elterjedésének határai az Urálig terjednek. Hiányzik Skandinávia középsőés északi területeiről, aBrit-szigetek jelentős részéről, Izlandból.
Minden 2500 évvel ezelőtt kezdődött: az ember kiszakította természetes környezetéből a görényt, és behozta otthonába. Célja olyan háziállat kitenyésztése volt, amely hatékonyan képes megfékezni a ház körüli kisrágcsálók elszaporodását. A görény perspektívikus tanoncnak bizonyult.
A jószágok hamar megszelídültek: háziasított faj - vadászgörény - lett belőlük. Kinézetükben, felépítésükben ugyanakkor alig változtak az eltelt idő alatt. A lakásban, mesterséges élőhelyen, magányosan tartásuk mégis változásokat okozott életükben.

Leírása
A menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozik, legismertebb fajai a házi vagy közönséges görény (Mustela putorius putorius), a mezei görény (M. putorius eversmani) és a vadászgörény (M. putorius furo). Az utóbbi az első kettő keresztezéséből kitenyésztett fajta. Mára csaknem 30 színváltozatot tenyésztettek ki.
Köztudott, hogy a görénynek bűzmirigye van, amit a vadon élő állat gyakran használ védekezésre, ha megijesztik vagy veszély fenyegeti az életét. Az ember környezetében élő görény (mivel hozzászokott a környező zajokhoz) csak ritkán vagy egyáltalán nem használja a bűzmirigyét riasztásra, és ugyanúgy üríti, mint a kutya.

Helyének kialakítása
A lakásban tartott görény szobatiszta állat. Ugyanúgy alomra szoktatható, mint a macska. A lényeg, hogy az almot a fekvőhelytől távoli, eldugott részen helyezzük el.

Etetése-itatása
A görény rágcsálókkal, békákkal, madarakkal, tojással, gyümölccsel és zöldségfélékkel táplálkozik, de mindent megeszik, ami elérhető. Táplálása így nem okoz nagy gondot, de figyelembe kell vennünk, hogy 70-80%-ban nyers húst is kapjon (de ne sertéshúst) és mellé zöldségfélét, gyümölcsöt, sajtot, tojást. A téli időszakban több zsiradékra van szüksége, így kövérebb húst is kaphat. Konzerves, illetve száraz macska- vagy kutyaeledellel való etetés nem ajánlott, hiszen ha étrendje elég változatos, minden vitamint és számára fontos dolgot megkap, nincs szükség mesterséges vitaminokra. A rizs és a burgonya nehezen emészthető!
Szaporítása
A vadászgörények körülbelül 10 hónapos korukban válnak ivaréretté. Az ivarzás tavasszal kezdődik és akár két hónapig is eltarthat.
A vemhesség 42 napig tart, és kb. 1 hét elteltével a nőstény pérája visszaáll eredeti állapotára . A vemhes nősténynek több és jobb minőségű takarmányra van szüksége, és napi többszöri etetésre, hogy szervezetét ne viselje meg a vemhesség és a kölykök is megfelelően fejlődjenek. Ilyenkor táplálékát vitaminokkal, ásványi anyagokkal és kalciummal egészíthetjük ki. Ha az ellés nem indul meg a 42. nap elteltével sem, forduljunk állatorvoshoz!
A vemhesség alatt a nőstényt nem kell elkülöníteni, továbbra is együtt maradhat társaival, játszhat, ugrándozhat. Csak az utolsó héten célszerű külön tenni, hogy felkészülhessen a kölykök érkezésére. A vadászgörények nagyon jó anyák, mindent elvégeznek az elléskor (kölykök tisztogatása, köldökzsinór elharapása stb.). Az ellés a kölykök számától függoen 1-4 óráig tarthat. Ha az ellés után a kölykök sírása nem szűnik, valószínuleg az anyának nem indult meg a teje, forduljunk állatorvoshoz. Az újszülött görények körülbelül 6-10 grammosak, vakok, süketek és majdnem teljesen csupaszok.
A kölykök elképesztő iramban fejlődnek, ezért fontos, hogy az anya elegendő kalciumot kapjon, hogy kölykeit megfelelően táplálhassa. Három hetes koruk után már naponta háromszor kaphatnak normális táplálékot, így fejlődésük kiegyensúlyozott lesz. A kölykök a harmadik hét végére már 90 grammot nyomnak. A születésük utáni 28-35. napon nyílik ki a szemük és fülük. Az ötödik héten már igazi eleven, rosszcsont görényeket láthatunk játszadozni, ugrándozni, és tanulni a társas élet szabályait.