Az idei árvizek pusztításait nagyjából tudjuk. Azt azonban nem, hogy azóta mi történik.

Az egész ország megmozdult, a segítségek első perctől mennek úgy kétkezi munkában, mint pénzben/anyagiakban.
Lehetne lélekmelengető - de nem az. Nem az, mert mi itt élünk ebben a zavarosban.

Az összegyűlt élelmet, pénzt, anyagi javakat nincs aki összefogja és főként nincs, aki azonnal odajuttatná a rászorultaknak.
Nem holnap, nem a jövő hónapban, nem majd ha felépült minden - hanem most!
Mert most kell enni és lakni és élni. A pénzre most van szükség.
És emberek százai, talán ezrei nélkülöznek, miközben van fedezet a segítésükre!

Az előző kormány is tesze-tosza volt, de a mostani is annak látszik. Mert  MOST nem nyilatkozatok kiragasztgatására kell a az idő és energia és nem a képviselők jelenlétének kierőszakolására a szavazásokhoz, hanem annak az igen szigoru ellenőrzéséhez, hogy a pénz oda kerüljön ahova kell és a segítség hamar célhoz érjen. És aki akadályozza, azt súlyosan büntetni!

Igaz, most nem Orbán hatalmát kell elsősorban támogatni, nem az ő pozícióját erősíteni - az erős kéz, a szigor, a feddhetetlenség most nincs is sehol.
Most csak az embereknek kell a segítség, azoknak, akiknek majd négy év múlva megint szóban lehozzák a csillagokat az égről.
De most hagyják, hogy az árvíz utáni zavarosban az halásszon, aki pozícióban van és aki ügyeskedni tud, az "istenadta nép" meg ott a teljes kétségbeesésben és kilátástalanságban.

Vajon ki fog és kinek elszámolni mindazzal, amit a nép adott a népnek?
Ez az első lecke az új kormánynak - és én kíváncsian várom az eredményt.